A Die Heimat (magyarul Szülőföld) elődje a Németország Nemzetidemokrata Pártja (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD) volt. Az NPD-t 1964-ben alapították a Német Birodalom Pártja (Deutsche Reichspartei - DRP) utódjaként. 2011. január 1-én fuzionáltak a nacionalista Német Népi Szövetséggel (Deutsche Volksunion -DVU), így az NPD pártneve a „Népszövetség” névvel bővült. A párt neve 2023 nyarától Die Heimat. A párt jelenlegi színe az arany, a barna és a fehér, míg az NPD színei megegyeztek a német birodalmi lobogóéval: fekete, fehér és vörös.

A Die Heimat a homogén nemzeti közösség eszméjét követi, amelyet a nyugati világ liberális demokráciájának ellenmodelljének tekint. Az etnikai közösséghez való tartozást faji kritériumok alapján határozzák meg. A párt véleménye szerint az igazi demokráciát „német népuralomként” kell felfogni (innen ered a „nemzeti demokratikus” önmegjelölés), amelyből számos egyéb követelés is származik.

A párt alapprogramjában nem az egyént, hanem a hazát helyezi középpontjába. Az államnak az a feladata, hogy felelősséget viseljen az emberekért. A párt etnikailag és fajilag homogén egységnek tekinti szülőföldjét , amely szerint egy német csak német származása (Volksdeutscher), és nem csak német állampolgársága (Passdeutscher) miatt német . A párt szerint a „nyomtatott papír odaítélése” nem változtathatja meg a biológiai genetikai felépítést. A fajilag rokon kultúrák bevándorlása engedélyezett a párt álláspontja szerint.

A Die Heimat szerint az élet minden területének nemzetinek kell lennie, legyen az gazdaság, politika vagy kultúra, éppen ezért meg kell akadályozni a többnemzetiségű túlzásokat, amelyeknek a német nép jelenleg ki van téve, és a külföldi beszivárgást.

Külpolitikában az izolacionizmus és a semlegesség a fő csapásirány. Ennek megfelelően a párt programja szerint ki kell utasítani a fajilag nem megfelelő bevándorlókat (az AfD szerint csak a beilleszkedni képteleneket kell kiutasítani, a beilleszkedettek maradhatnak), ismét nemzeti valutára van szükség, vagyis a német márkára, valamint ki kell lépni olyan szervezetekből, mint a NATO vagy az EU. Deklarálják, hogy 1945-óta Németország katonai megszállás alatt áll, így az USA-nak ki kell vonulnia az országból, valamint ezzel összhangban elutasítja, hogy a Bundeswehr beavatkozzon bárhol is a világban. Az EU helyett a „Nemzetek Európájának" eszméjét igenlik.

A párt szerint Németország határainak jogszerűségét a közvetlen szomszédaival az akkori szövetségesek kényszerítették ki, és a potsdami konferencián hozott területi döntések felülvizsgálata szükséges.

A Die Heimat - az AfD-vel szemben - kifejezetten ellenséges Izrael iránt, a párt keményvonalas anticionista. Izrael állam megalapításának 70. évfordulóját így kommentálta: „Izrael ellensége minden olyan népnek, amely a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzd." A tavaly októberben kirobbant háború kapcsán is egyértelműen szolidaritást vállaltak a palesztin néppel.

Az Oroszországgal folytatott stratégiai energiakereskedelmet, mint fontos alapot hangsúlyozza. A 2022-ben kitört ukrán-orosz fegyveres konfliktus után a párt elnöki határozata kimondta, hogy a NATO háborús uszításának [...] sikerült elérnie, hogy „az oroszok és ukránok testvérnemzetei egymásra lőjenek. Az USA a felelős azért, mert nem ismerte el Oroszország jogos biztonsági érdekeit." A párt követelte, hogy az amerikai csapatok azonnal hagyják el Európát. 2022 márciusának elején Frank Franz pártvezető Oroszországot „tekintélyelvű védőbástyának nevezte a dekadens Nyugat ellen.”

A családpolitikában hangsúlyozzák a heteroszexuális család fontosságát, mint az elöregedő társadalom elleni harc eszközét. Az NPD tagjai között nem ritka a nagy család, Frank Rennicke például 9 gyermek édesapja. A családok anyagi terheinek enyhítését és az állam általi támogatását tartják kívánatosnak, mint a babaváró juttatások bevezetését, az anyai fizetés bevezetését, a gyermekekkel otthon töltött idő beszámítását az öregségi nyugdíjba. Természetesen mindezek csak az etnikailag német családokra vonatkoznak. Az oktatáspolitikában elutasítják a „múlttal való megbékélés" politikáját, vagyis a holodogmák és a „bűnös nemzetkép" sulykolását. Továbbá küzdenek a szegregált oktatásért. 2006-ban mutatták be az úgynevezett „drezdai iskolát", melynek célja, hogy az NPD szellemi műhelyeként működjön, és a frankfurti iskola kontrasztja legyen. Ahogy fogalmaztak: „Politikai háborút üzenünk a multikultúrának."

A Die Heimat a sechengeni határok eltörlését, a határőrség újbóli felállítását helyeselné. Véleményük szerint a bevándorlás etnikai feszültségeket eredményezett: etnikailag és kulturálisan párhuzamos társadalmak jöttek létre, melynek eredményeként a jelenlegi társadalom a polgárháborút megelőző fázisban van. A párt a külföldi biztonsági hatóságokkal való adat- és információcsere korlátozását szeretné elérni, akárcsak az Alkotmányvédelmi Hivatal feloszlatását.

A Szövetségi Alkotmánybíróság 2017-ben a betiltási eljárás során elutasító ítéletet hozott, ami abból fakadt, hogy nem valószínű, hogy a párt sikeresen eléri céljait. A párt által követett célokat azonban alkotmányellenesnek minősítették. Úgy ítélik meg, hogy a párt célja „Németország szabad demokratikus alaprendjének felszámolása, és az emberi méltóságot sértő emberképet képvisel", mivel a politika „célja a társadalmi jogok kirekesztése, megvetése és széles körű megfosztása különböző csoportoknak (külföldiek, migránsok, vallási és egyéb kisebbségek). Az NPD demokratikus szempontból is figyelmen kívül hagyja az alkotmányt. Lényegi hasonlóságot mutat a nemzetiszocializmussal."

A párt ifjúsági szervezete a Junge Nationalisten (Fiatal Nacionalisták). A pártnak 1960 és 1990 között létezett egyetemi szervezete is, a Nemzeti Demokratikus Egyetemi Szövetség (Nationaldemokratischer Hochschul-Bund - NHB). Ma a JN Nemzeti Nevelési Kör alszervezete felel a párt egyetemi politikájáért. A párt női szervezete a Ring Nationaler Frauen (RNF).

A párt sajtóorgánuma a Deutsche Stimme (Német Hang), amely 1976 óta jelenik meg, azonban vannak helyi és regionális kiadványaik is. A lap korábban minden évben megrendezte a Pressefest der Deutschen Stimme (Deutsche Stimme sajtófesztivál) elnevezésű rendezvényt. A rendezvényen előadások és koncertek voltak, hasonlóan a Magyar Szigethez. Fénykorában 7000-en is ellátogattak a sajtófesztiválra, ahol olyan személyek tartottak előadást a párt prominensei mellett, mint a BNP (Brit Nemzeti Párt) egykori EP-képviselője, Nick Griffin vagy David Duke, aki Louisiana képviselőházának korábbi tagja, valamint a Ku Klux Klan (KKK) korábbi Nagy Varázslója. Az eseményen koncertezett a legendás brit RAC-zenekar a Brutal Attack, a Sturmwehr, a Sleipnir, Frank Rennicke és sokan mások a színtérről.

A párt jelenlegi elnöke 2014 óta Frank Franz, aki 45 éves és 3 gyermek édesapja. Franz 1997 és 2004 a Bundeswehr állományában szolgált, főtörzsőrmester volt a harckocsitüzérségnél. Civil foglalkozását tekintve programozó és grafikus, de gyógytornászi végzettsége is van.

A párt talán legismertebb alakja a korábbi elnök és egykori EP-képviselő, Udo Voigt. Voigt 1952-ben született, 1996 és 2011 között volt az NPD elnöke, majd 2014 és 2019 között az Európai Parlament tagja, 2019-től az NPD, majd a Die Heimat alelnöke. A soron következő EP-választáson a Die Heimat listavezetője. Az NPD-hez 1968-ban csatlakozott.

Voigt az apjára meghatározó példaképként tekintett. Apja meggyőződéses nemzetiszocialista volt, az SA tagja, később a Wehrmacht tizedese, aki 1949-ben szabadult a szovjet hadifogságból.

Voigt repülőgépszerelő végzettséget szerzett, majd repülőmérnöki tanulmányokat folytatott az Aacheni Egyetemen. Később a német légierőnél szolgált, mint önkéntes. Elvégezte a légierő tiszti iskoláját, valamint a texasi El Pasoban is kapott kiképzést, majd Görögországban szolgált egy légvédelmi rakétaüteg tisztjeként. A Bundeswerhtől 1984-ben kellett távoznia, miután nem vették át hivatásos állományba, ugyanis nem volt hajlandó lemondani aktív NPD-s szerepéről. Katonai szolgálata után politológusi diplomát szerzett.

Pártvezetőként eltörölte az összes összeférhetetlenségi határozatot az NPD-ben, ezáltal megnyitva a pártot a nemzetiszocialisták irányába. Sikerült kivezetnie a pártot a 70-es, 80-as évek jelentéktelenségéből. 2004-ben találkozott Alessandra Mussolinivel is. 2004-ben a szászországi választásokon 9,2%-os eredményt ért el a párt, így a 60-as évek óta először sikerült tartományi parlamentbe jutnia.

EP-képviselőként nem tartozott egyik frakcióhoz sem, határozott és kemény EU-szkeptikus álláspontot képviselt. A szintén EP-képviselő brit Nick Griffinnel (Brit Nemzeti Párt) és az olasz Roberto Fioréval (Forza Nuova) megalapította a szélsőjobboldali Szövetség a Békéért és Szabadságért európai pártot (Alliance for Peace and Freedom - APF). Voigt az Oroszországhoz való közeledést szorgalmazta, méltatta Bassar el-Asszád személyét, a szíriai kormány meghívására Szíriába látogatott, valamint Libanonban a Hezbollah magas rangú vezetőivel is találkozott, ahol méltatta a szervezet harcait az Iszlám Állam ellen, valamint megemlékezett az elesett síita harcosokról. 2018-ban Iránba is elutazott, ott találkozott Alexander Duginnal is. Voigt az EP jogi bizottságában a bebörtönzött revizionista, Horst Mahler szabadsága mellett kampányolt.

A 2004-es tartományi választások után a Junge Freiheit jobboldali konzervatív újság „A cél a Német Szövetségi Köztársaság felszámolása” címmel interjút közölt Voigttal, amelyben Voigt „nagy német államférfinak ” nevezte Adolf Hitlert, a Német Szövetségi Köztársaság pedig „illegitim rendszer”. A berlini ügyészség ezután vizsgálatot indított. 2007-ben feljelentést tettek Voigt ellen, mert "dicsőítette a nemzetiszocializmust", ugyanis egy Rudolf Heß-emlékmeneten azt javasolta, hogy Nobel-békedíjra kell javasolni Heß-t. Szintén 2007-ben Voigtot levideózták egy budapesti koncerten, ahol a párttársai Heil Hitlert kiabáltak és nyújtott karral tisztelegtek.  2007-ben egy iráni lapnak adott interjút, ahol így nyilatkozott: "A hatmillió nem lehet igaz. Legfeljebb 340 000-en halhattak meg. Aztán a zsidók mindig azt mondják: Még ha csak egy zsidó is halt meg azért, mert zsidó, az bűn. De persze van különbség, hogy hatmillióért vagy 340 ezerért fizetünk. És akkor egy bizonyos ponton megszűnik ennek a nagy – vagy állítólagos – nagy bűnnek az egyedisége."  A nyilatkozat után büntetőeljárást indítottak Voigt ellen.

Voigt és felesége 2009-ben egy wellnesshétvégét foglalt le egy brandenburgi szállodában. A szállodatulajdonos azonban nem sokkal később törölte a foglalást, hangoztatva: a „szélsőjobboldali Voigt" politikai nézetei teljes mértékben összeegyeztethetetlenek azzal a céllal, hogy valamennyi vendég számára felhőtlen és élményekben gazdag ott-tartózkodást biztosítsanak.

2011-ben nagy felzúdulást keltett az NPD választási plakátja, amelyen Voigt szerepelt a következő felirattal: Gas geben! (Gázt adunk!). Persze az örökösen rettegőknek ezekről az ún. gázkamrák jutottak eszükbe. Voigt részt vett a COVID 19-lezárások, valamint a kötelező oltások elleni tiltakozásokon is. Voigtot többször ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra.

Thorsten Heise szintén a párt alelnöke, valamint a korábban a türingiai elnöke. Heise az NPD előtt és mellett több nacionalista/nemzetiszocialista szervezetben is tevékenykedett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint részt vett a délszláv háborúban, ahol Horvátország oldalán harcolt. Többször elítélték súlyos testi sértés, lázítás, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására tett kísérletekért. 2006-ban azzal került az országos hírlapokra, hogy kiderült, hogy emlékművet állíttatott az 1. „Leibstandarte SS Adolf Hitler" - Waffen SS páncéloshadosztálynak.  Mindössze 6 km-re lakik az AfD jobbszárnyának vezetőjének, Björn Höcke otthonától. Állítólag többször találkoztak (mintha ez egyébként bűn lenne), valamint Höcke szemére vetik azt is, hogy álnéven cikkeket írt Heise lapjába.

Heise a zenei színtéren is igen aktív. Számos jobboldali koncertet szervezett, akár 1000 fős közönséggel, továbbá kiadót is üzemeltetett. Heise az egyik ötletgazdája a Schulhof-CD projektnek (Iskolaudvar CD), amelynek keretében 50 000 jobboldali NS-rockzenét tartalmazó CD-t osztottak szét ingyen a fiataloknak és a gyerekeknek országszerte az iskolaudvarok és az ifjúsági intézmények közelében. A CD-ken olyan, a színtéren ismert előadók és zenekarok szerepeltek, mint például a Sthalgewitter, Nordfront, Lunikoff, Sturmwehr, Franck Rennicke, Sleipnir, Division Germania, stb.

A CD-k természetesen kiverték a biztosítékot a hatalomnál és az antifáknál is. A rendőrség és a gyermekvédelem több projektet is elindított a jobboldali hatások ellensúlyozására. A marxista-leninista irányultságú Szocialista Német Munkásifjúság (SDAJ) 2007-ben CD-t adott ki „Együtt a jobboldal ellen - A vörös iskolaudvar CD (Szeretjük a zenét - Gyűlöljük a fasizmust)" címmel. 2008 augusztusában Gerhard Schröder is egy ingyenes CD-t mutatott be „Együtt a jobboldal ellen" címmel.

 

Az NPD egyik Schulhof-CD-je (fotó: dpa)

Ha már a zenénél tartunk, akkor érdemes megemlíteni a nacionalista balladaénekest, Frank Rennickét. Közismert, hogy Rennicke az NPD tagja, a párt 2009-ben és 2010-ben is őt jelölte a Német Szövetségi Köztársaság elnökválasztásán. A 2024-es EP-választáson is szerepel a Die Heimat listáján. Rennickének 9 (!) gyermeke van.

Rennicke alapítótagja volt a Holokauszt Tagadásáért Üldözöttek Rehabilitációs Egyesületének (Verein zur Rehabilitierung der wegen Bestreitens des Holocaust Verfolgten - VRBHV). Az egyesületet 2003. november 9-én hozták létre, mely kereken a 65. évfordulója volt a kristályéjszakának. 2008-ban az egyesületet a szövetségi belügyminiszter betiltotta. A társaság tagja volt többek között: Robert Faurisson, Gerd Honsik, Horst Mahler, Germar Rudolf, Ernst Zündel.

Rennicke egyes dalait a médiát vizsgáló Szövetségi Vizsgáló Ügynökség indexelte a kiskorúakra „ártalmasnak" talált tartalom miatt. Ezt így indokolták: „A fülbemászó dallamokra rímelő szövegek revizionista üzenetei kitörölhetetlen nyomokat hagynak a hallgató emlékezetében. […] A zenei kazetták szövegei ellentétesek a népek közötti békére törekvő alaptörvénnyel.”

Rennickét többször is felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték „uszító" dalai és holokauszttagadás miatt. 2016-ban a fegyvertörvények megsértése miatt tartottak nála házkutatást, míg ki nem derült a rend éber őreinek, hogy csupán játékfegyverekről van szó, így ejtették az ügyet.

 A párt egykori berlini államelnöke, Jörg Hähnel szintén nacionalista dalszerző. Érdemes még megemlíteni a műfaj és az NPD kapcsán a néhai Daneil Eggerst is, aki közel állt a párthoz és fellépett a rendezvényein. Eggers rövid élete alatt közel 500 dalt írt. 2001-ben, 26 évesen felakasztotta magát, de egyes néztek szerint öngyilkossága hasonló körülmények között zajlott, mint Rudolf Heßé...

Egy 60 esztendős párt történetét nehéz lenne egy cikkbe belesűríteni, s nem is célom. Akit részletesebben is érdekel az NPD története, az úgyis utánanéz. Most csak az utóbbi éveket, s a névváltoztatáshoz vezető folyamatokat szeretném áttekinteni.

Az AfD országos felfutása visszavetette az NPD lehetőségeit. A 2017-es választásokon mindössze 0,4%-ot sikerült elérniük, míg az előző voksoláson a 1,3%-ot, ami közel 400 ezer szavazó elvesztését, valamint az állami támogatások radikális csökkenését eredményezte. Ahogy Frank Franz fogalmazott: az NPD kijelentései „ugyanazok, mint korábban, de megpróbáljuk olyan módon eljuttatni őket, hogy ne tekintsenek minket leprásoknak”.

Heise, aki a párt radikálisai közé tartozik, 2018. január 30-án (szimbolikus dátum) kezdeményezte az úgynevezett Völkisher Flügel (Nemzeti Szárny) kiáltványt, amely saját definíció szerint „nacionalista és etnikai orientációjú szövetség az NPD-n belül", s amelynek célja a nyitás és a merev pártstruktúrákban való megrekedtség elkerülése, „egy pártokon átívelő együttműködés más hasonlóan gondolkodó szervezetekkel és emberekkel". Ahogy fogalmaztak: a pártot „igazi ideológiai szervezetté és mozgalommá kell formálni […] ahelyett, hogy továbbra is rendszerorientált politikai zsonglőrök sikertelen pártjának hagynák […]”.

Az NPD ezzel a nyitással próbálja ismét egy táborba rendezni az idők folyamán több kisebb pártba szakadt német hazafiakat. Ezekről a kisebb szerveződésekről a következő cikkben olvashatnak.

2018 nyarán az NPD bejelentette az éberségi csoportok létrehozását, mely célja nem más, minthogy a veszélyessé váló közösségi közlekedési eszközökön csoportosan megmutassák magukat, ezáltal növelve a németek biztonságérzetét. Gyakorlatilag ugyanaz, amit itthon a Betyársereg végez rendszeresen a cigányok által terrorizált járatokon. Ez a tevékenység már nyilván túlmutat egy hagyományos párt tevékenységein, s inkább a mozgalmibb vonalra jellemző, melynek célja, hogy az NPD „visszavegye" az utcát. „Természetesen" mind a rendőrség, mint a közlekedési vállalat elhatárolódott a „náciktól" és vizsgálni kezdték, hogy nem követ-e el törvénysértést az NPD.

Az NPD 2019 decemberében a pártnév megváltoztatását fontolgatta.

2019 júliusában a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány kérelmet nyújtott be a Szövetségi Alkotmánybírósághoz, hogy zárja ki az NPD-t az állami pártfinanszírozásból. A párt pénzügyi helyzete egyre romlott.

2020 novemberében csatlakozott az NPD-hez Kay Nerstheimer berlini képviselő, akit 2020 januárjában kizártak az AfD-ből. Ennek eredményeként 2021-ig ismét képviseltette magát az állami parlamentben.

2022 májusában szavaztak a pártértekezleten a névváltoztatásról. A javaslatot ugyan a tagság több, mint 50%-a támogatta, de nem érték el a kétharmadot.

2023 elején a Die Rechte nevű párt dortmundi kerületi egyesülete „Dortmund Heimat” néven csatlakozott az NPD-hez. Május 14-én a neumünsteri önkormányzati választáson a párt először indult a „Heimat Neumünster” néven, és a leadott szavazatok 5,6 százalékát szerezte meg.

A 2023. június eleji pártkonferencián a párt saját bevallása szerint a tagok 77 százaléka szavazott az átnevezésre. Azonnali hatállyal a Német Nemzetidemokrata Pártot Die Heimat névre keresztelték. A fentebb is említett Die Rechtéből kivált Heimat Dortmund az Európa Erőd Szövetség részese, így a Die Heimat is a csoport részévé vált, ezáltal a Légió Hungária szövetségesévé is.

A Szövetségi Alkotmánybíróság 2024. január 23-án hat évre kizárta a pártot a pártfinanszírozásból, mert "továbbra is szembehelyezkedett a szabad, demokratikus alkotmányos államhoz nélkülözhetetlen alapelvekkel, és ezek megszüntetésére irányult".

A Hammerbande néven ismert antifa terrorcsoport áldozatai között több NPD-tag is volt. Ezekről a támadásokról részletesen itt olvashatnak.

A Die Heimat weboldala: https://die-heimat.de/

A párt ifjúsági szervezetének, a Junge Nationalisten Telegram-csatornája: https://t.me/s/jungenationalisten

- Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország

- Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD