Az alábbi levél megjelent a neves hamburgi magazin, a Die Zeit 1960. augusztus 19-i számában. /A lap angol nyelvű kiadásában pedig augusztus 26-án látott napvilágot./

Szerzője Dr. M. Broszat, neves holocaust-kutató, akkoriban a német Újkori Történelmi Intézet igazgatója volt. Az írás nem más, mint hozzászólás a lap korábbi számaiban megjelent cikkekhez. Íme a levél:
Nem történt elgázosítás Dachauban
Sem Dachauban, sem Bergen-Belsenben, sem Buchenwaldban nem gázosítottak el sem zsidókat, sem másokat. A dachaui gázkamra sohasem készült el, azt sohasem helyezték működésbe. A dachaui és a Harmadik Birodalom területén lévő koncentrációs táborok sok százezer foglya elsősorban a borzasztó higiénikus körülményeknek és az elégtelen táplálkozásnak esett áldozatul: hivatalos SS-statisztikák szerint 1942 júliusa és 1943 júniusa között 110 812 ember halt meg betegségek, illetve az éhség következtében a Németország területén található koncentrációs táborokban. A zsidók gázzal történő tömeges megsemmisítése 1941-42 folyamán kezdődött, és kizárólag néhány gondosan kiválasztott, megfelelő technikai eszközökkel felszerelt táborban zajlott le, elsősorban a megszállt Lengyelország területén /de nem Németországban/ Auschwitz-Birkenauban, Sobiborban, Treblinkában, Chelmoban és Belzecben.
A felsorolt helyeken - de nem Bergen-Belsenben, Dachauban vagy Buchenwaldban - adottak voltak, és zuhanyzónak vagy fertőtlenítő helyiségnek álcázták a gázkamrákat, amelyekről cikkükben is szót ejtenek. Mindez természetesen semmit sem változtat azon, hogy bármiféle koncentrációs tábor felállítása és működtetése bűncselekmény. Azonban szükséges tiszta vizet önteni a pohárba, mert tájékozatlan és rosszindulatú emberek az események láncolatából kiragadott tényeket hangoztatnak, és aki megpróbálja mégis az igazságot elmondani, esetleg hamis információk alapján mond véleményt.
Dr. M. Broszat
Újkori Történelmi Intézet
München
Nos, nincs semmi meglepő abban, hogy ennek a levélnek a tartalmát a szélesebb közvélemény egyáltalán nem ismeri. A hivatalos holotörténészek /ez is mily szörnyű, hivatalos történészek csak diktatúrákban vannak/ ugyanis egy-egy lapban, egy-egy konferencián kimondanak ezt-azt, ugyanakkor a legkevésbé sem bánják, hogy az emberek feje tele van a legkülönbözőbb képtelenségekkel, és még mindig hisznek az emberi zsírból készített szappan, a lámpaernyő, az élve elégetés meséjében, és más hasonló, régen megcáfolt történetekben. Nem valami becsületes eljárás, de hát mi tegyünk.
A fenti levéllel kapcsolatban még az is fölmerül, hogy ha nem folyt elgázosítás a Birodalom területén, akkor esetleg máshol sem. Ha a németországi táborok szerencsétlen lakói a betegségek, illetve az éhínség következtében haltak meg, akkor a lengyelországi táborokban élők sorsa is ez lehetett - érvelhetnénk. Ez azonban kissé hamis következtetés lenne, hiszen attól, hogy német területen nem voltak gázkamrák, a lengyelországi táborokban még működhettek. Logikailag ez nem zárható ki.
Viszont az alapkérdés, amit egyetlen hivatalos holotörténész sem tesz fel: vajon milyen meggondolások vezették Hitlert, illetve a náci vezetőket, amikor úgy döntöttek, hogy csakis a Reich határain kívül fekvő táborokban gyilkolják le a zsidókat gázkamrákban? Mert semmi kétség, ilyen döntésnek lennie kellett, nem lehet ugyanis véletlen mindaz, ami a fenti levélben szerepel. Tudatos döntésnek kellett lennie, hogy csakis a Birodalom határain kívül folyhatnak elgázosítások. De mi lehet a hátterében? Dokumentumok nem maradtak fönn, hiszen, mint tudjuk, a zsidók tömeges megsemmisítésével kapcsolatban semmiféle irat nincsen. Azt mondják, szóban adták ki az utasítást. Lehetséges. De miért adták ki? Hiszen ha mondjuk azt szerették volna, hogy a világ ne szerezzen tudomást a táborokban folyó öldöklésről, akkor jobb lett volna, ha németországi helyszíneket választanak. Hiszen a megszállt területeken sokkal több partizán működött, és aki esetleg megszökött, hozzájuk könnyűszerrel csatlakozhatott. Németországból nehezebben szivárogtak volna ki a hírek, habár onnan is kiszivárogtak volna, hiszen a táborokat sok ezer SS katona őrizte, akik időnként hazamentek, vagy máshova vezényelték őket.
Auschwitz ráadásul egy hatalmas ipari központ volt, ahol sok civil is dolgozott, akik bizony haza-hazamentek, és hozták-vitték a híreket. De bárhogy nézzük is, annyira nem lehetett ostoba a náci vezetés, hogy azt gondolja, egy tömeges, milliókat érintő népirtás titokban maradhat. No de akkor mi magyarázza meg, hogy négy lengyelországi koncentrációs táborban folytak csak a megsemmisítések? Ha gyorsan akartak végezni velük, akkor miért nem helyeztek üzembe gázkamrát minden lágerben?
Egyébként is nehezen érthető, miért döntött úgy Hitler 1941-42-ben, hogy kiirtja a zsidókat. Amíg azt hitte, a háborút megnyerheti, addig nem volt értelme ilyesfajta akciónak, hiszen joggal gondolhatta, győztesként azt csinál velük, amit akar. 1941 végén, a Moszkva elleni támadás kudarca, valamint az USA háborúba lépése után esetleg tudta már, a háborút nem nyerheti meg. És ezért - így a "hivatalos" történetírás - döntött úgy: ha már neki pusztulnia kell, akkor pusztuljon a zsidóság is, illetve minél többen közülük.

Csakhogy: Hitler talán 1941 végén tényleg tudta, hogy a háborút nem nyerheti meg, de egy tisztességes megegyezésben még reménykedhetett! Sőt, tudjuk, az utolsó pillanatig bízott abban, hogy ellenségei között ellentétek robbannak majd ki, és akkor Németország megmenekülhet a teljes vereségtől. /Így sikerült II. Frigyes porosz uralkodónak is kicsúsznia egymás ellen forduló ellenségei kezéből a XVIII. században./ Ebben reménykedett tehát majdnem az utolsó pillanatokig. De azt tudnia kellett: ha belekezd a zsidók kiirtásába, akkor semmiképpen sem fog vele egyetlen ellenséges hatalom sem különbékét kötni. Miért tett volna akkor ilyet? A gyűlölettől elment volna az esze? Más magyarázat nincs, habár az orvosai azt mondták, és minden orvosi vizsgálat is azt bizonyítja, Hitler nem volt őrült. Ma már komoly történész nem is állít ilyesmit. A köznépnek persze mondják ezt, de mint említettem, mást közölnek az "utca emberével", mint amit a "hivatalos" történészek tudnak.
Én még azt tanultam, mindenben kételkedni kell. És rá kell kérdezni mindenre. Remélem, ha így cselekszem, nem leszek rohadt antiszemita, náci, fasiszta féreg. Egyik kérdésem tehát: vajon mi az oka, hogy csak négy lengyelországi koncentrációs táborban folytak kivégzések, holott ha Hitler és a náci vezetők tényleg a zsidók kiirtását akarták, nem lett volna célszerűbb a németországi koncentrációs táborokban is felállítani a gázkamrákat?
A másik kérdés: végső soron mi az oka, hogy Hitler valamikor 1941 végén, 1942 elején úgy határozott, megsemmisíti a zsidókat, amikor ezzel a döntésével lehetetlenné tett minden esetleges megegyezést vagy különbékét? /Az atlanti charta ugyan kizárta a megegyezés lehetőségét a náci Németországgal, de lehetett bízni abban, az USA és a Brit Birodalom vezetői megváltoztatják nézeteiket, esetleg összekülönböznek egymással, vagy a Szovjetunióval. / A gyűlölködéstől elment volna az esze? /Ugyanakkor logikus és kiszámítható döntések sorozatát is hozta./ A megválaszolatlan kérdések száma roppant nagy: a második világháború dogmákba foglalt történetének egyes elemei nem illeszkednek egymáshoz. Jó lenne végre tisztán látni.
P.O.